Iskolakezdős érzésem támadt: csak éppen
ezerszer jobb, mint amikor valóban az évnyitót jelentette a szeptember
elseje - kevésbé kötött és feszült. A fizikaórák miatti aggodalom nélkül
vehetek új táskát (olyat, amilyen nekem tetszik, még véletlenül sem
hátizsákot), új tollakat, rendezgetős mappákat, jegyzetfüzetet - ó, ha
látnátok, milyen csodás füzetre bukkantam a helyi könyvesboltban! A
borítóján halvány felhőkék alapon kék és sápadtarany és ezüst
cickafark-virágok mezeje, álomszép. Legtöbbször olyan torokszorítóan
ünnepélyes érzés fog el az új füzetek láttán, hogy nem is merem őket
betűkkel összefirkálni - maradok a jól bevált cédulkáimnál. A
cickafarkos gyönyörűség viszont ellenállhatatlannak bizonyult: azonnal
róni kezdtem bele a sorokat.
A szeptemberhez tartoznak még az új-illatú könyvek is, és a könyvtárak. Emlékeztek még arra a napra, amikor beíratkoztatok a gyerekkönyvtárba? Nekem sokkal kellemesebb emlék, mint az első iskolai napom. Úgy bújtam a könyveket a polcok tövébe kuporodva, mint az Édentől keletre Tomja; akár egy vakond - aztán órákkal később előbukkantam, és hunyorogva sétáltam haza hónom alatt a heti zsákmánnyal, mint aki még félig egy másik világban lépked.
"We walked through the last of summer
when shadows reached long and blue
across days that were growing shorter:
you said: 'There's autumn too'."
Ismét az irodámba készítek egy doboznyi teát, aminek az illatát átveszi a fiók; a fogasra felköltözik a pót-esernyő és egy meleg kendő, hogy a vállamra teríthessem a különösen hideg napokon. Ki januárban érzi úgy, hogy új év kezdődik, ki tavasszal - én szeptemberben.
"Autumn is a second spring where every leaf is a flower."
(Albert Camus)
(Albert Camus)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése