Korábban már írtam arról, hogy nekem az építőkockás megközelítés vált be, ha a hétközbeni ebédek előkészítéséről van szó: sütök valamilyen semleges fűszerezésű húst, főzök némi gabonát (ezt váltogatni szoktam: hol rizs, hol árpagyöngy, és ha nagyon kreatív kedvemben vagyok, akkor sárgaborsó-izraeli kuszkusz-köles-orzo keveréke), és kétféle zöldéget, aztán öt napig kedvem szerint variálom őket. Amiből hétfőn gabonasaláta készül, azt kedden tortillalapba csavarom, majd szerdán a zöldségekhez hozzákeverek némi krémes kecskesajtot, és főtt pillangótésztára halmozom.
Az utóbbi időben Lisa Bryanra hallgatva minden alkalommal készítek valamilyen sűrű szószt is, hogy vagy a húshoz tálaljam, vagy salátaöntet legyen belőle. Mostanában az alábbi szörnyűzöld szósz a kedvencem, amit eredetileg a Green Goddess-öntet egyik variációjaként ajánlottak, de mivel sem koriander, sem majonéz nincs benne, szerintem megérdemelne egy saját nevet:
Fogok egy marék spenótlevelet, egy csokor petrezselymet, és beletömöm a botmixerem magas falú edényébe. Utánaküldök kb egy deci natúr joghurtot, egy fél lime levét, egy fél avokádót, egy összenyomott gerezd fokhagymát, és ha kedvem van, egy fél jalapeno paprikát kimagozva. Sózom, borsozom, rálöttyintek egy kis olívaolajat, majd a rúdmixerrel pürésítem. Csodálatosan krémes, savanykás, friss ízű szósz lesz belőle, én legjobban marhahús mellé, vagy füstölt paprikával fűszerezett sült karfiolvirágok mellé szeretem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése