Általánosban volt egy CsEHGI nevű tantárgyunk: amennyire tudom, ez más iskolában nem fordult elő, ezért az emberek nagy szemekkel szoktak nézni, amikor véletlenül szóba kerül. A rövidítés a következőt takarja: Család-ellátó és háztartás-gazdaságtani ismeretek - mi ennek keretében varrtunk egy ejtőernyőt, meg sütöttünk palacsintát: más hasznos tudományra nem emlékszem (nyilván ez a kettő az, amire a legsűrűbben van szükség az átlagos háztartásokban). Tulajdonképpen nem tudom a tanárainkat hibáztatni; a gazdaságtani részt nyilván nem tíz-tizenkét éveseknek kell tanítani, de középiskolában például nagyon fontos lenne.
Persze nem én fogom most neked megmondani, hogyan oszd be a pénzedet; nekem is jó pár évbe telt, amíg rájöttem, hogy számomra mi a legmegfelelőbb módszer. Az én beosztásom most a következőképp néz ki (de ez nem jelenti azt, hogy mindig ilyen volt a beosztás vagy hogy mindig ilyen lesz - rugalmasan változik, az aktuális élethelyzettől függően):
- Rezsi, telefonszámla, kötelező kiadások - 30%
- Étkezés - 20%
- Egészség, sport - 15%
- Személyes kiadások (ruházkodás, fodrász) - 10%
- Megtakarítás - 10%
- Extrák: könyvek, ajándékok, színházjegy... - 5%
- A többi zsebpénz.
Ne vedd át változtatás nélkül, mert nagyon valószínű, hogy ez nem a te életedre van szabva, és még a kategóriáink sem egyeznek. Egyszerűen csak gondolkozz rajta, tedd borítékokba a különböző célokra szánt összegeket vagy sem, keress hozzá megfelelő appot vagy vezesd a kiadásaidat egy excelben, esetleg kockás füzetben, nézd át hetente a számlákat és blokkokat vagy sem. Amit viszont semmiképp se hagyj ki: egy előre meghatározott összeget minden hónapban tégy félre, biztonsági tartaléknak.
A gond ott kezdődik, hogy 20% hitel... Kíváncsi lennék, a közlekedés, autó fenntartása az vajon a "kötelező kiadás" kategória, vagy zsebpénz. :)
VálaszTörlésKötelező kiadás... de persze, ezért írtam, hogy mindenkinél mások a kategóriák, sajnos egyformán érvényes recept nincs.
VálaszTörlés