Múlt
héten a tesómmal együtt rövid útmutatásban részesültünk a helyes
késhasználatot illetően. A lényeg nagyjából annyi, hogy az ember a bal
kezén teljesen begörbíti az ujjait, úgy, hogy a második ujjperce
függőleges legyen, és így fogja a vágnivalót. Ezáltal a kés éle a
függőleges ujjperc mentén siklik, és megússzuk az akaratlan manikűrt.
A
gyakorlás alatt kiderült, hogy az én késem éle sajnos hagy maga után
kívánnivalót, valamint az is, hogy a hét nyelven beszélő
Fiskars-készletet birtokló öcsémmel szemben nekem mindössze három kés
lötyög a fiókomban: a nagykés, a kis hámozókés, meg egy recés. Volt is
nagy szörnyülködés, úgyhogy elszégyelltem magam és utánanéztem, mifélét
tartanak otthon a rendes emberek.
Mint
kiderült, nem vagyok én olyan civilizálatlan, csak minimalista: az
alapkészlet tényleg csak ennyi. Egy séfkés, kb 20 centis
pengehosszúsággal, egy 7-10 cm pengehosszúságú hámozókés, és egy recés
kés, paradicsomot vagy puha gyümölcsöket szeletelni. A továbbiak már
csak habot jelentenek a tortán: egy keskenyebb, hosszú hússzeletelő kés,
amivel vékony szeleteket tudunk vágni a sültekből, egy kb. 15 cm
hosszú, keskeny pengéjű, hajlékony filézőkés, hogy a húsokban a csont
szélét rugalmasan tudja követni, egy hosszú, recés kenyérvágó kés,
valamint a nagyon extrák: mi B-vel ketten együtt szeretünk főzni, ezért nálunk
praktikus lenne még egy séfkés, és időnként egy húsvágó bárd, ha pl.
oldalast tervezünk vacsorára.
Mihelyst
beszereztük a csodás késeinket, az első lépés: a rendes élezés, mivel
általában nem borotvaélesen árulják őket. Ehhez a fenőkő a legjobb
eszköz, amihez kb. 20 fokos szögben tartva a kés élét, egyenletes
nyomást gyakorolva húzzuk rajta végig, oldalanként nagyjából hússzor. A
követ előtte enyhén nedvesítsük be. Két fenőkővel történő élezés között
használhatunk a szinten tartáshoz fenőacélt is (recés acélrúd, nyéllel).
Egy dolgot ne tegyünk: a görgős késélezőt elő se vegyük a fiókból.
Rendkívül rosszat tesz a késnek; egyenetlenné teszi az élét, sosem lesz nagyon éles, és az eredmény meglehetősen
kiszámíthatatlan: hol jobb, hol rosszabb.
Természetesen
ne felejtsük el a konyhai ollót sem: hajtsunk össze több rétegben
alufóliát, és vágjunk bele az olló élének teljes hosszát használva
nagyjából hússzor. Kész is az élezés. Nagyon preciőz emberek használhatnak
dörzspapírt is, ugyanilyen módszerrel.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése