2016. június 3., péntek

Archív - Kekszek

Állítólag minden ember meghatározott ízekre és állagokra bukik: ki az édes-krémesre, ki a savanykásra, ki a sós-ropogósra. Én az utóbbiak táborát gyarapítom. És bár szeretek sütni, de annak ellenére, hogy a sós akármik a kedvenceim, nem bővelkedem ilyen receptekben. Pontosítok: egyszerű és gyors sós akármi-receptekben. Macerás, hajtogatós, szaggatós van éppen elég, köszönöm szépen.
Így aztán a közértben rendszeresen bóklászom a kekszsoron, és egy doboznyi csavart sajtos rudacskát bármikor eltüntetek öt perc alatt. (Különösen, ha az enyhén csípős, jalapenos változata kerül a kezem ügyébe...) Nem kicsit örültem hát, amikor rábukkantam a következő sajtoskeksz-receptre:
Egy rúd (talán 112 g?) puha vajat keverjünk össze egy bögre reszelt parmezánnal, 1 1/4 bögre liszttel, három evőkanál vízzel, 1 teáskanál sóval, ízlés szerint borssal és egy evőkanál apróra vágott friss rozmaringgal. Formázzunk belőle hengert, tegyük a hűtőbe, amíg a sütő előmelegszik 350 Fahrenheitre (ez nemtom mennyi magyarul), majd szeleteljük hét-nyolc milliméter vastag karikákra és ezeket tegyük sütőlemezre. Az enyém tizennyolc perc alatt megsült, és közben egyszer megfordítottam őket, de lehet, hogy másnak normális sütője van és nem ég meg benne mindennek az alja.
Este aztán háromfogásos vacsorát rittyentettem, és zárásként felszolgáltam ezeket a karikákat kétféle sajttal, szőlővel, körtével, mandulával, meg amit még találtam otthon. Klasszul lehet mellé borozni.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése