2016. március 25., péntek

Archív - Olasz

B szeretne megtanulni olaszul. Néha leülünk a tankönyvemmel és nagyokat nevetünk, amikor a Bíró család kalandjainak böngészésekor rátalálunk a lapok szélén gimis barátnőm, Cz firkáira. Magyarázom neki a kiejtést, majd lendületbe jön, és figyelmetlenül vét pár hibát. Akkor aztán elkámpicsorodik, és követeli, hogy dicsérjem többet, mert nem elég motivált.

Annyira szeretném, ha ő is úgy szeretné a nyelvet, ahogy én. De persze nekem könnyű dolgom volt Giuliannával. Gyönyörű volt, hatalmas fekete szemekkel, sötétbarna hajjal. Ő vizsgáztatott középfokon, és nem tudtam eldönteni, umbriai-e vagy magyar. (Később eltanultam tőle a kiejtést, és Rómában tőlem is megkérdezték, bolognai vagyok-e.) Másnap lelkesen meséltem a kozmetikusomnak a vizsga részleteit. Aztán a mellettem ülő nőről lekerült a pakolás, és megdöbbenésemre Giulianna ült alatta. A rákövetkező héttől hozzá jártam, hogy felkészítsen a felsőfokra.

Péntek délutánonként megjelentem a napsütötte, csendes lakásban, ahol a fehér falakra folyton változó tapétát rajzolt az ablak előtti fa árnyéka és a régimódi csipkefüggöny. Kaptam ezüsttálcán egy rózsás porceláncsészében kamillateát. Tisana - tette hozzá Giulianna. Gyönyörű, fűszeresen illatos, aranysárga szó. Ha lehetne, így nevezném a majdani lányomat...
Egyetlen szabály volt: bármiről beszélhetünk, de csak olaszul. Így jöttünk rá, mennyi közös témánk van. Filmeket ajánlottunk egymásnak, recepteket cseréltünk. Mesélt a tartományokról, meghallgattuk kazettán az akcentusokat és nevettünk. Képeket mutatott San Gimignanoról. Tőle hallottam először a balzsamecetről; hitetlenkedve hallgattam, mire ő kézen ragadott és kivitt a konyhájába. Ez is fehér volt, tiszta, elegáns. Levette a polcról a sötét üveget, kiskanálba csorgatta a fekete ecetet és odanyújtotta.
Egy életre beleszerettem: a balzsamecetbe, a konyhaművészetbe, a képzőművészetbe, az irodalomba, az építészetbe... már az első külszolgálatot is Rómában akartam eltölteni, és még a harmadikon sem vagyok ott.
Hogyan tudnám mindezt a szépséget átadni B-nek?...
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése