2016. február 24., szerda

Parfümről - Gold Leather

Múltkor Zsannával betértünk egy parfümériába, hogy kicsit feldobjuk a vigasztalan februárt - és milyen jól tettük! Ő valami friss, könnyed, pezsdítő, tavaszváróan citrusos illatot keresett (és meg is találta, nem is akármilyet), én pedig jobbára céltalanul bóklásztam, időről időre találomra megszagolgatva a kitett mintákat.
Az Atelier Cologne a Bois Blonds és a Cédrat Enivrant miatt a szívem csücske; Zsanna pedig a dús, lehengerlő Santal Carmin nagy barátja. Ezen fellelkesedve persze ez utóbbit nekem is azonnal ki kellett próbálnom, de sajnos rajtam szinte azonnal cukrászdaillata lett. Úgy tűnik, tovább kell keresgélnem a hozzám illő, esti alkalmakra való parfümöt... tettem még egy-két kört az üzletben, aztán visszatértem az Atelier Cologne polcához, és a másik csuklómra pöttyintettem egy kicsit a Gold Leather-ből.
Arany is, bőr is: kicsit féltem tőle, de sokkal kellemesebb volt, mint vártam. Érdekes módon rajtam pont fordítva alakult, mint a legtöbb parfümbloggeren: először a puha bőrillat csapott meg, szarvasbőrt idézően, egy kevés száraz cédrussal vegyítve. Idáig ez rendben is van: ezek a kedvenc jegyeim, nyilván szeretni fogom őket, de a Gold Leather mégis más volt, mint a Bandit vagy a Cabochard - a férfias jelleget ellensúlyozta a hamarosan megjelenő nyálcsordító narancs. Sőt, inkább finoman alkoholos, ravaszul fűszerezett narancsos puncs! Az egyik fűszer, amit halványan kiéreztem belőle, a sáfrány volt  - még egy plusz pont a parfümnek. Valaki egy fűrészporral felszórt, napsütötte stadionhoz hasonlította, ahol az arannyal hímzett ruhájú matador küzd az izzadt bikával. Azt hiszem, nekem az izzadt bika hiányzik... a lecsengésében sajnos én már nem éreztem a bőrt és a fát; szilvalekvár-szerűen édes lett, de meg kell hagyni, az aznap tesztelt illatok közül ez tartott a legtovább.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése