2015. július 6., hétfő

Tanácsok 15 - Tervekről

Tudom én, hogy ijesztően hangzik, amikor a selfhelp könyvek leültetnek egy üres füzetke elé, amibe márpedig le kell írnod a következő öt évedre vonatkozó terveket, aztán részletes stratégiát kidolgozni az elérésükhöz... engem is mindig megrémiszt az a bizonyos üres lap.
Tudod, mit? Ne csináld. Vagy ne így csináld. Fölösleges, hogy elragadjon a hév, és az álmaidat és a terveidet összekeverve tökéletesen irreális listát állíts össze - vö. az álom-én és a fiókok c. elképzeléssel: ugyanez vonatkozik a fejedben lévő holmikra is, ott se halmozz fel olyasmit, ami a valós énedet csak terheli, és használatlanul porosodik. Teljesen rendben van, ha nem iratkozol be az angol tanfolyamra, vagy nem jársz el heti háromszor úszni annak ellenére, hogy évek óta tervezed. Valószínűleg utálsz úszni, úgyhogy nyugodtan húzd ki a listáról és helyette menj el biciklizni.
Ennek ellenére a nagyon lazán kezelt hároméves tervek igenis jól jöhetnek. Én azért szeretem őket, mert arra emlékeztetnek, hogy:
1. bár soha nincs késő semmihez,
2. ettől függetlenül jó elkezdeni minél hamarabb.
A tanácsom: próbáld meg megtenni, amit most megtehetsz, de ne hajtson a félelem, hogy bármiről is lemaradsz, ha a tervektől eltérően alakulnak a dolgok. Mivel most éppen ráértünk, de nem tudom, később mit hoz az élet - mi tavaly ősszel végre beíratkoztunk az évekkel ezelőtt betervezett tánctanfolyamra. A Múzeumok Éjszakáján meglátogattam a Dohány utcai zsinagógát, amit szintén nagyon hosszú ideje szerettem volna megtenni. Elmentem fogszabályzásra, ami egy bő egyéves program lesz. A nyári franciatanfolyamot sajnos ki kellett ejtenem, és idén sem jutok el Erdélybe. Sebaj: lesz miből szemezgetni jövőre is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése